A SZEGÉNYGONDOZÁS KIALAKULÁSA
• Kutatásunk tárgya: az önmagukat ellátni és eltartani képtelen személyekrôl az egyes társadalmi formákban ki volt köteles gondoskodni, s valójában ki és miként látta el ezt a tevékenységet, a szociális gondoskodást.
• Az egyénnek elôször a család, mint kisebb közösség volt a segítségére.
• A szegényügy állami szabályozást valójában az 1601. évi angol törvénnyel kap (I. Erzsébet).
• A XVIII. században válik csak általánossá az a felvilágosult nézet, hogy a ,,szegényügy” az állam vagy valamely állami szerv kötelessége.
• ,,Szegény”-en elsôsorban a következöket értjük
• beteg
• család nélkül
• egyedül élő felnőtt,
• akik a társadalom gondoskodására szorultak
• késôbb e fogalom alá vonták
a. az árvákat
b. és a családból kiesett gyermekeket is.
A burzsoá államban
,A szociális gondoskodás kiterjed elôbb a munkás-, később az ún társadalombiztosítás bevezetésére.
A szociálpolitika, illetôleg a szociális gondoskodás kiszélesedése a szociális biztosítással a társadalomból indul el, feladatait azonban mindinkább az állam veszi át.
Kiszélesedik a szociális gondoskodás más szociálpolitikai feladatokkal:
>anya- és csecsemôvédelem
>gyermekvédelem
>családvédelem
A FEUDÁLIS MAGYARORSZÁG SZEGÉNYÜGYE
A ,,szegényügy” elsö megjelenése Magyarországon
- István király I. törvénykönyve rendelkezik az özvegyek és különösen az árvák védelméről
- László III. Törvénykönyve: a halottak eltemettetése
- Aranybullában az özvegyek védelmérôl II. András rendelkezik
- A gondoskodás elsösorban a családra tartozott
- A társadalmi gondoskodás az egyházakat, szerzetesrendeket illette.
o Ismerünk egyházi törvényeket, melyek az egyházat illetô tized egynegyedét a nyomorgóknak biztosítják
o Ezt a rendelkezést azonban nem tartották meg.
o A szerzetesrendek utasoknak, szegényeknek, betegeknek nyújtottak megfelelő támogatást.
- A kolostorok csak mellékesen láttak el szegénygondozói tevékenységet
- ~- A keresztes háborúk okozta járványok felvetették a szegény — beteggondozás problémáját, ennek ellátására Európában testvérülelek jöttek létre, akik magukat kolostori életmóddal a szegények és betegek szolgálatára szentelték
- A fejlődés csúcsán a testvérületekbôl lovag-és ispotályos rendek nôttek ki. Ilyenek voltak a johanniták
- ~- A középkori világi társadalmaknak voltak már testületei is
- a
- Az azonos foglalkozást űzők között tömörültek társulatokba, melyek a közös érdekek
védelmén kívül tagjaik szociális védelmére is figyelmet fordítottak.
o Érdekvédelem a testvérületek, társulatok, kalandos társulatok feladata
o Szociális védelem — az azonos foglalkozást űzôk céhei ~- Magyarországon legelterjedtebbek az ipart üzôk céhei, amelyek a városokban keletkeztek.
o Magyarországon a XIV. század elejétôl ismerünk céheket.
o A céhek maguk gondoskodtak tagjaik és az alkalmazottak szociális problémáiról.
o A céh gondoskodott
-A beteg mester helyett segédje vigye az ipart
-Az elhunyt özvegye továbbvihesse az ipart segéd alkalmazásával
- A mesternek kellett gondoskodni a beteg legényrôl vagy inasról
- ~- A XVIII. században az iparosok jóléti ellátása állami felügyelet ala került.
- A céhszabályokat ettôl kezdve a helytartótanács erôsítette meg.
A városi ispotăly és szegénygondozăs a feudális korban
-A szociális problémák legelôször és legszélesebben a középkori városokban jelentkeztek
-Itt tömörültek
a családjuktól kitagadott
a földjüktôl megfosztott
a jobbágysorból kiszökött
a munkaalkalmat remélö
a vándorló iparosok
a vándorló napszámosok
a munkakerülôk
a lumpenek.
A jóléti gondoskodás mellett vagy helyett a rendészeti kérdések domináltak
A középkori szegényügy intézeti kezelése kolostorokban vagy káptalanokban elhelyezett ispotályokban volt.
A. ispotályügy a XIII. században és a XIV. század elsô félévében teljesen az egyház kezében volt.
A városok kiharcolták, hogy ellenôrizhessék az ispotályok vagyonának felhasználását és beleszóljanak vezetôinek megválasztásába.
A XVI. században alapított ispotályoknál már a város lesz az ispotályok gondozója.
2010. június 10., csütörtök
3. CSIZMADIA ANDOR: A szociális gondoskodás változăsai Magyarországon
AZ EGYHÁZI SZOCIÁLIS MUNKA
A szegénygondozás sajátosságai és intézményei a középkori Európában
(egyház, hűbérúr, céh, lokalitás) = gondoskodás szabad városok
II. A felvilágosult abszolutizmus szociálpolitikája
Rendészeti és népvédelmi kísérletek III. Károly és Maria Terézia idején
Cél:
a közjó létrehozása a monarchia valamennyi tartományában
a birodalom valamennyi polgárára való kiterjesztése
ha kell erôszakkal kényszerítik a mindennapi megélhetéshez szükséges munka elvégzésére
Anglia
Szigorú törvényeket hoztak a koldulás ellen
Szegények általános zártgondozása
A szegények a dologháztól idegenkedtek > börtönnek tekintették
Franciaország
A koldulást egyenesen büncselekménynek tekintették
A nagy francia forradalom idején a szegényügyet szinte teljesen elvonták az egyházaktól
Poroszország
,,Armenpolizei” volt a szociálpolitika rugója
1794. évi porosz ,,Allgemeneines Landrecht” adott elôször törvényes szabályozást a szegényügynek, melyben a községek (városok) lettek kötelezve a gondoskodásra
Ausztria
II. József uralma alatt egységes alapelvek szerint kívánta megvalósítani a szegényügyet,
melyet kolduskérdésnek tekintettek
Mária Terézia idején
Tovább fejleszti a jólét és a rendészet összefonódását
Minden állampolgárnak kötelessége dolgozni
A renyhét az állam munkára kényszeríti
A munkaképtelent az államnak kell eltartania
A koldulást nem szabad megtűrni
A munkakerülôket pedig meg kell büntetni
Magyarország
A koldusügy ausztriai szabályozását Mo. is követi
1775. okt. 12. ,,Regulatio mendicorum” = A koldusok és kóborlók rendszabályozása> rendészeti célokból jött létre
III. Károly 1723. évi országgyüléssel felállítja a magyarországi közigazgatás általános hatáskörü központi szervét, a helytartótanácsot
A helytartótanácson keresztül kívánta rendszabályozni a szegényügy kérdéseit
Orvoslás gyanánt a következô utasításokat adja
1. Az ott lévô valamennyi koldust elôírt lapon írassa össze s az összes írást terjessze fel a helytartótanácshoz
2. Költözzék származási helyére, vagy oda, ahol elôbb legalább 3 évet munkában töltött. Adjanak útlevelet, hogy 6 héten belül elköltözzenek
3. 6 hét után meg kell állapítani, hogy tényleg elköltözött-e
4. Mo.-on születetteknél meg kell vizsgálni a szulôhelyen, v tartózkodási helyen, meg tudnak-e keresni munkával a megélhetésükhöz szükségeseket
Az ilyeneket el kell tiltani a koldulástól
5. meg kell akadályozni a koldusok házasodását
A helytartótanács jelentést kér
Hol vannak területükön ispotályok, lazarétumok
Adatokat az épület állagára, befogadóképességére
Gondozottak ellátására, ruházkodására
Az intézetek vezetésére
A számadásokra vonatkozó jelentéseket
Ellenôriztetik a számadásokat évente
Az ispotályok egységes rendezése érdekében a kormányszéknél az adminisztrációra is ad
utasítást
1. elôzetes vizsgálat származási helyre, társadalmi helyzetre, betegségre, testi hibára
2. “jámbor, áhitatos, összeszedett és példás életvitelre” buzdítják
3. viszálykodás megelôzésére étkezésbeli és ruházati egyformaság
4. a nem katolikus szegények külön lakószobákban helyeztessenek el
5. minden szegénynek foglalkoztatottnak kell lennie
6. hogy kedvük legyen a munkához a nyereségbôl juttatást kell adni
A szegényügyi igazgatás II. József idején
Továbbviszi az anyja által megkezdett irányvonalat -- fôleg rendészeti vonatkozásban -továbbfej leszti
Nem lett jobb a helyzet a kalapos király idején sem.
III. SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS MAGYARORSZÁGON ÉS ERDÉLYBEN A
FEUDÁLIS KOR VÉGÉN
A szegényügy az erdélyi országgyülés és a gubernium (kir. Fôkormányszék) elôtt
Erdély
1790 - I. évi erdélyi országgyülés foglalkozik a koldusüggyel > irattárba kerül a háborús idôk miatt
1810. évi OGY-en gondolnak ismét a kolduskérdés szabályozására a erdélyi rendek
ismét elôtérbe kerül a kolduspénztárak szervezése
a bevételi lehetôségeket az erdélyi viszonyokra alakítja
a rendelet, v annak legnagyobb részét nem hajtották végre
A szegénygondozás sajátosságai és intézményei a középkori Európában
(egyház, hűbérúr, céh, lokalitás) = gondoskodás szabad városok
II. A felvilágosult abszolutizmus szociálpolitikája
Rendészeti és népvédelmi kísérletek III. Károly és Maria Terézia idején
Cél:
a közjó létrehozása a monarchia valamennyi tartományában
a birodalom valamennyi polgárára való kiterjesztése
ha kell erôszakkal kényszerítik a mindennapi megélhetéshez szükséges munka elvégzésére
Anglia
Szigorú törvényeket hoztak a koldulás ellen
Szegények általános zártgondozása
A szegények a dologháztól idegenkedtek > börtönnek tekintették
Franciaország
A koldulást egyenesen büncselekménynek tekintették
A nagy francia forradalom idején a szegényügyet szinte teljesen elvonták az egyházaktól
Poroszország
,,Armenpolizei” volt a szociálpolitika rugója
1794. évi porosz ,,Allgemeneines Landrecht” adott elôször törvényes szabályozást a szegényügynek, melyben a községek (városok) lettek kötelezve a gondoskodásra
Ausztria
II. József uralma alatt egységes alapelvek szerint kívánta megvalósítani a szegényügyet,
melyet kolduskérdésnek tekintettek
Mária Terézia idején
Tovább fejleszti a jólét és a rendészet összefonódását
Minden állampolgárnak kötelessége dolgozni
A renyhét az állam munkára kényszeríti
A munkaképtelent az államnak kell eltartania
A koldulást nem szabad megtűrni
A munkakerülôket pedig meg kell büntetni
Magyarország
A koldusügy ausztriai szabályozását Mo. is követi
1775. okt. 12. ,,Regulatio mendicorum” = A koldusok és kóborlók rendszabályozása> rendészeti célokból jött létre
III. Károly 1723. évi országgyüléssel felállítja a magyarországi közigazgatás általános hatáskörü központi szervét, a helytartótanácsot
A helytartótanácson keresztül kívánta rendszabályozni a szegényügy kérdéseit
Orvoslás gyanánt a következô utasításokat adja
1. Az ott lévô valamennyi koldust elôírt lapon írassa össze s az összes írást terjessze fel a helytartótanácshoz
2. Költözzék származási helyére, vagy oda, ahol elôbb legalább 3 évet munkában töltött. Adjanak útlevelet, hogy 6 héten belül elköltözzenek
3. 6 hét után meg kell állapítani, hogy tényleg elköltözött-e
4. Mo.-on születetteknél meg kell vizsgálni a szulôhelyen, v tartózkodási helyen, meg tudnak-e keresni munkával a megélhetésükhöz szükségeseket
Az ilyeneket el kell tiltani a koldulástól
5. meg kell akadályozni a koldusok házasodását
A helytartótanács jelentést kér
Hol vannak területükön ispotályok, lazarétumok
Adatokat az épület állagára, befogadóképességére
Gondozottak ellátására, ruházkodására
Az intézetek vezetésére
A számadásokra vonatkozó jelentéseket
Ellenôriztetik a számadásokat évente
Az ispotályok egységes rendezése érdekében a kormányszéknél az adminisztrációra is ad
utasítást
1. elôzetes vizsgálat származási helyre, társadalmi helyzetre, betegségre, testi hibára
2. “jámbor, áhitatos, összeszedett és példás életvitelre” buzdítják
3. viszálykodás megelôzésére étkezésbeli és ruházati egyformaság
4. a nem katolikus szegények külön lakószobákban helyeztessenek el
5. minden szegénynek foglalkoztatottnak kell lennie
6. hogy kedvük legyen a munkához a nyereségbôl juttatást kell adni
A szegényügyi igazgatás II. József idején
Továbbviszi az anyja által megkezdett irányvonalat -- fôleg rendészeti vonatkozásban -továbbfej leszti
Nem lett jobb a helyzet a kalapos király idején sem.
III. SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS MAGYARORSZÁGON ÉS ERDÉLYBEN A
FEUDÁLIS KOR VÉGÉN
A szegényügy az erdélyi országgyülés és a gubernium (kir. Fôkormányszék) elôtt
Erdély
1790 - I. évi erdélyi országgyülés foglalkozik a koldusüggyel > irattárba kerül a háborús idôk miatt
1810. évi OGY-en gondolnak ismét a kolduskérdés szabályozására a erdélyi rendek
ismét elôtérbe kerül a kolduspénztárak szervezése
a bevételi lehetôségeket az erdélyi viszonyokra alakítja
a rendelet, v annak legnagyobb részét nem hajtották végre
STEFANIA, ZÖLDKERESZT (Madzsar József, Johann Bela)
5. Zöldkereszt Mozgalom
1925-ben Rockefeller AlapItvány támogatásaval alakul meg
Falusi lakosság körében látják el a feladatokat
12 ilyen mintajárás volt pl.: Mezôkövesden, Vác, Gödöllô, Berettyóújfalu
nem csak a terüieti ellátás volt a feladat, hanem létre hozták a szülôotthonokat is > higiénés körülmények biztositására (1986-ban szüntették meg az utolsót)
iskola orvosi hálózat kiépítése
feladata a TBC elleni védelem
1930 iskolák szellemileg elmaradottak oktatása 1940 állami finanszírozásúak 1959-ig
1959-ig fogadják a vidéki asszonyokat is
1959-ig a mezôgazdaság is bekerül a TB ellátás közé
létre hozzák az Országos Közegészségügyi Szervezeteket (Gyári úton most is Johann Béla Közegészségügyi Intézet)
1932-ben Keresztes Fischer Imre belügyminiszter kettôs szereposztás
Kiépül ekkor a szociális igazgatás 3 szinten
I. felsô szint: szociális fôfelügyelô (Magyari Zoltán, Hilscher Rezsô, is ilyen, Esztergár Lajos, Johann Bela)
2. közép szint (megyei): fôispánok, fôjegyzôk felé
3. alsó szint: a jegyzôk mellett dolgoznak
Módszer: tanácsadás és csaladlátogatás a szoc munkában is hasznossá válik
HILSCHER, SETTLEMENT
6. Schiffer Rita: Az Újpesti Föiskolai Szociális Telep
Bevezetés
A szociális probléma nem egy társadalmi osztály izolált kérdése, hanem annak gazdasági, egészségügyi, erkölcsi kihatásai az egész társadalom szempontjából érzékelhetôk és ezek enyhítésén az egész tarsadalomnak -elsôsorban az ,,értelmiségi hivatásokban munkálkodoknak” - dolgozniuk kell.
Az állami gondoskodás a megfelelô intenzív, s ,,személy szerint való gondozás” tekintetében jórészt csupán humanitárius feladatának felismeréséig jutott el - vagyis:
csupán az ún szegényügy ellátásig.
Hilscher Rezsö véleménye: A szegényügyi követelmények iránt teljes az érzéketlenség azokban a körökben, melyeknek kötelessége lenne a magával és az élettel küzdô embert az emberiség parancsa szerint a porból felemelni.
A ,,társadalmi jótékonyság” irányítása csak egy kézben lehetett: az államéban.
A szegénygondozással kapcsolatban a hatóságnak az arra ,,érdemes szegények” számára kell segItséget adni.
Szociálpolitikai alapfogalmak értelmezése az 1900-as évek elején
Szociálpolitika: A jogszabályokban megnyilvánuló ,,embervédelem”.
Szociális gondozás: az embervédelmi intézményeken keresztül érvényesulô ,,egyénesítô
támogatás”.
Szociális munka: olyan tevékenység, amely a rászorulókat
1. egészségi, szellemi és erkölcsi támogatáshoz juttatja,
2. az embervédelmi intézményekhez elvezeti.
A szociális munka a szegénygondozással kapcsolatban alakult ki.
A szociális telep (settlement) fogalma
A szociális telep meghatározása: olyan intézmény volt, amely
1. közös szervezetbe egyesítette a különbözô iranyú szociális munkát és az ezekkel kapcsolatos intézményeket
2. munkaközösséget létesített a szociális intézmények részére
3. az embervédelem különbözô intézményeinek (egészségügyi, szociális, kulturális) szervezett egységét jelentette
4. a társadalomban élô ember különbözô szükségleteinek kielégítésére törekedett. A szociális telep elnevezése
A szociális telep ,,oda vitte” a szociális intézményeket a gondozásra szoruló szegény nép
közé, mintegy ,,betelepedett” a szegényebb városnegyedekbe.
Innen ered az elnevezése is: settlement= település
A settlement nemzetközi vonatkozásai
A settlement angol eredetű szervezet volt
Az elsô settlementet 1884-ben Whitechapelben (London egyik külvárosa) Samuel Barnett (1844-1904) alapította.
A settlement - mozgalom demokratikus jellegü volt, a középpontban a szabadság gondolata állt.
A settlement - gondolat tért hódított Amerikában, Németországban, majd Ausztriában, Franciaországban, Norvégiában, Dániában, Finnorszában, Holiandiában, sőt Japánban is.
Magyarországon az 1900-as évek elején történt kísérlet settlement létesítésére.
1910-ben Budapest V. ker. Vág utcai Népházat
1912-ben Újpesten a Fôiskolai Szociális Telep - állami tamogatással - ilyen céllal épült.
A settlement több szempontú megközelítése:
A) A settlement, mint szervezô központ
1. A szükségletek megállapítása
Szociális térkép felrajzolása
A szociográfiai felvételek elkészítése,
s ezek alapján a körzet szociális szükségleteinek számbavétele.
2. A szociális energiák felkutatása
Módszere: a szervezôk összehívták a ,,szociális érzékü”, tehetôs környékbeli embereket, s
ismertették velük a szociográfiai eredményeket.
3. A settlement épülete
Az épuletet mindenkor a tényleges szükségletek szerint kellett megválasztani.
Lényeges szempont volt, hogy az épulet központi fekvésü helyen, főútvonalon legyen, hogy a gondozottak és az önkéntes munkatársak könnyen, akár gyalog is megközelíthessék.
4. A vezetô személyisége
A vezetôbôl és a munkatársi gárdából sugározzék az a lelkület, amelyet settlement -
szellemnek neveztek.
5. Az önkéntes munkatársak
Társadalmi intézmény volt
Nem rendelkezett költségvetési fedezettel arra, bogy valamennyi munkatársát megfizethesse
Munkatársainak legnagyobb része önkéntes munkaerôként vállalt feladatokat
Az önkéntes munka céljaira legkönnyebben az ifjúságot lehetett megnyerni
6. A settlement viszonya a szociális szervezetekkel
Fontos feladata volt a kapcsolat kiépítése mindazon szociális intézményekkel, amelyek
munkájukhoz segítséget nyújtottak
7. A munkajellege
A telep feladata volt, hogy erőit az ellátatlan munkaterületekre összpontosítsa.
A settlement a szükségletek kutató szerveként müködött.
8. A settlementek szövetsége
A telepek közös titkárt választottak, akinek a feladata volt a settlementek összességének
képviselete
9. A settlement pártfogó testülete
Ez az ün pártfogó testület (Guild) a tehetôsebb szociális érzékü lakosság körébôl tevôdött össze.
Feladati közé tartozott, bogy a settlement fenntartasahoz szükséges összegeket megszerezze.
10. A settlement, mint szervezô központ
A szociális munka központja maradt
B) A settlement, mint önellátó egység
Semmilyen tevékenységének nem lehetett kifejezetten pénzszerzés a célja
Gazdasági tevékenységet csak korlátozott mértékben folytathatott
A szociális telep pénzforrásai
I. Hozzájárulás, amelyet az az önkormányzat adott a munka céljaira, amelynek területén a settlement müködött
2. Bizonyos meghatározott munka elvégzését vállalta, s ezért pénzügyi hozzájárulást kapott
3. Magánadományok:
-
-alkalmi adományok
-
-tagdíjszerű hozzajárulások
4. a bentlakó szociális munkások, amit a lakás és ellátás fejében rendszeresen fizettek
5. Munkaiskola: olyan árut kellett elôállíiani, amely a legmesszebbmenőkig alkalmazkodott a piac igényeihez
6.,,ünnepélyek, előadások” címü forrás
7. elôadások, tanfolyamok rendezése
A settlement, mint társadalmi központ
- A munkásnép egymással találkozott
- A néptömegek szociális forrongásának egyik gócpontjaként tartották számon
- Társadalmi központnak tehát azért nevezhetjük, mert céljaként szerepelt, hogy tudásért, ismeretekért, szórakozásért, életviszonyokból adódó felvilágosItásért, útbaigazításért járhasson oda a nép.
Az újpesti Fôiskolai Szociális Telep létrejöttének elözményei
A szociális telep formájában ,,megtestesült” szociális mozgalom magvát egy tudományos és gyakorlati munka teremtette meg.
A különbözô szociális intézmények munkája során jelentkezô kölcsönhatások 1909 karácsonyára kialakították az intézmények egységesítésének szükségességét (angol settlement - mozgalom).
E szociális mozgalom központi telephelyéül Budapestet választották.
A döntéshozásban a következô szempontok játszottak szerepet:
1. Az itt élô munkásnép nagy száma
2. A társadalomtudományok a budapesti egyetemeken és fôiskolákon voltak a legerôsebben képviselve
3. A budapesti fôiskolai fiatalok nagyobb csoportjai már akkor szervezkedôben voltak
A mozgalom 1912-ben Föiskolai Szociális Telep néven, ,,állami alapítvány jellegű”
intézet létrehozăsával a gyakorlati megvalósulás útjára lépett.
Szerény anyagi eszközzel
Gazdag lélekkel
Az alsó rétegek felemelése volt a szándék
VII. Az újpesti Föiskolai Szociális Telep története
A kezdeményezés: Angliához hasonlóan Magyarországon is ,,a felsôbb körök barátságos érdeklôdéssel kísért vezetô szerepe” volt a jellemzô
A megvalósulásban kiemelkedô szerepet játszottak:
I. gróf Zichy János
2. gróf Pálffy Sándor
3. és gróf Károlyi Mihály
A Föiskolai Szociális Telep állami támogatással 1913-ban, újpesten - Budapest gyáripari külvárosában - megvalósult
A háború az intézmény működését teljesen megakadályozta.
Az intézmény 1934-től az Országos Szociálpolitikai Intézet kezelésében volt.
Az újpesti Fôiskolai Szociális Telep
A) Feladatai
1. Feladat:
Szociálpolitikai, szociálhigiéniai, nevelésügyi és munkásvédelmi intézmények egyesítése
2. feladat:
Adatok gyüjtése, rendszerezése, további feladatok szempontjából alkalmazni
3. feladat:
Az elôbbi 2 fô tevékenységi ág alapján, a társadalom egészének nevelése érdekében az új
nevelési alapelvek kidolgozása
4. feladat:
Az intézetnek szellemi központtá történô kiépítése, alakítása, formálása
B) Müködésének jellemzôi
Kölcsönös megértés
Az embernek munkája szerinti értékelése
Kölcsönös nevelés a ,,szociális béke” érdekében
A mozgalom : országos jellegű volt
Az intézmény: az intézet tevékenységének középpontjában a társadalomban élô ember alit.
Az egyén élete elsôsorban a családban zajlott
Etikus értékét az jelentette, hogy nem részfeladatot látott maga elótt, hanem az életet a maga egészében szemlélte és a családdal kapcsolatos összes feladatra kiterjesztette figyelmét.
C) Szociális munkája
I. adatgyüjtés
2. adatfelvételek készítése és rendszeres feldolgozása
3. pártatlanság, elfogulatlanság
4. ismeretek szerzése, gyarapítása
5. állandó tájékozódás
6. függetlenség biztosítása
7. szervezettség, rendszerezettség
8. ismeretek, feladatok elrendezése.
A munka nehézsége
A szociális munkás csak ott fejtett ki nevelô tevékenységet, ahol a család, az iskola vagy más
intézmény teljesítménye elégtelen volt.
A szociális gondozó lélektana
1. a szociális munkás ,,életigenlô, pozitív lélek” legyen., érett személyiség
legyen önálló
állásfoglalásra képes
,,szellemileg mozgékony”
új feladatok megoldására kész legyen 2. pozitívuma: lénye lágyítsa a keménységet
az izgalmat, a csalódást csillapitsa
3. az ellenkezô reakció módszerével éljen: keménnyel szelíd, a gyűlölködôvel szemben melegséget árasszon
4. jóság legyen a vezetôje, de intelligenciával párosult jóság
5. tagjait idô elôtt kimeríti, felemészti
6. sok minden nem töle függ
7. odaadó szeretet
D) Tevékenységi területei
1. A Népmüvelési Osztály müködése
a) Napközi otthon
b) Tanonc-és legénykör
c) Leánykör
d) Cserkészet
e) Altalános ismeretterjesztô elôdások
f) Tanfolyamok és szemináriumok
g) Népkönyvtár
h) Munka utáni szórakozás
i) Munkássport
2. Népegészségügyi Osztály tevékenysége
o A népbetegségek elleni küzdelem intézményes keretek között
o A gyógyító orvosi és szociálhigiénés tevékenység végzése során tapasztalt jelenségek és megfigyelések feldolgozása, értékelése.
Eredetileg ezt a munkát négy tevékenységi ágra tervezték kiterjeszteni:
a tuberkulózis
a nemi betegségek,
az anya-és csecsemôvédelem,
valamint az alkoholiznmus területére
1916-ban megalakult Országos Stefănia Szövetség keretében egységes megoldást nyert
az anya-és csecsemövédelem, így ezt a feladatot kiiktatták a munkakörükböl, az
egvüttműködés azonban megmaradt.
3. A Népvédelmi Osztály müködése
Az osztály vezetésével kapcsolatos feladatokat dr. Hilscher Rezsô látta el.
A Népvédelmi Osztály tevékenységében igen fontos szerepet töltött be a Néphivatal.
a) Néphivatal
IX: Befeiezés
A társadalonmban mindig lesznek szegények és elhagyatottak, akik nem tudnak megfelelô mértékben részt venni a társadalom tevékenységében.
1925-ben Rockefeller AlapItvány támogatásaval alakul meg
Falusi lakosság körében látják el a feladatokat
12 ilyen mintajárás volt pl.: Mezôkövesden, Vác, Gödöllô, Berettyóújfalu
nem csak a terüieti ellátás volt a feladat, hanem létre hozták a szülôotthonokat is > higiénés körülmények biztositására (1986-ban szüntették meg az utolsót)
iskola orvosi hálózat kiépítése
feladata a TBC elleni védelem
1930 iskolák szellemileg elmaradottak oktatása 1940 állami finanszírozásúak 1959-ig
1959-ig fogadják a vidéki asszonyokat is
1959-ig a mezôgazdaság is bekerül a TB ellátás közé
létre hozzák az Országos Közegészségügyi Szervezeteket (Gyári úton most is Johann Béla Közegészségügyi Intézet)
1932-ben Keresztes Fischer Imre belügyminiszter kettôs szereposztás
Kiépül ekkor a szociális igazgatás 3 szinten
I. felsô szint: szociális fôfelügyelô (Magyari Zoltán, Hilscher Rezsô, is ilyen, Esztergár Lajos, Johann Bela)
2. közép szint (megyei): fôispánok, fôjegyzôk felé
3. alsó szint: a jegyzôk mellett dolgoznak
Módszer: tanácsadás és csaladlátogatás a szoc munkában is hasznossá válik
HILSCHER, SETTLEMENT
6. Schiffer Rita: Az Újpesti Föiskolai Szociális Telep
Bevezetés
A szociális probléma nem egy társadalmi osztály izolált kérdése, hanem annak gazdasági, egészségügyi, erkölcsi kihatásai az egész társadalom szempontjából érzékelhetôk és ezek enyhítésén az egész tarsadalomnak -elsôsorban az ,,értelmiségi hivatásokban munkálkodoknak” - dolgozniuk kell.
Az állami gondoskodás a megfelelô intenzív, s ,,személy szerint való gondozás” tekintetében jórészt csupán humanitárius feladatának felismeréséig jutott el - vagyis:
csupán az ún szegényügy ellátásig.
Hilscher Rezsö véleménye: A szegényügyi követelmények iránt teljes az érzéketlenség azokban a körökben, melyeknek kötelessége lenne a magával és az élettel küzdô embert az emberiség parancsa szerint a porból felemelni.
A ,,társadalmi jótékonyság” irányítása csak egy kézben lehetett: az államéban.
A szegénygondozással kapcsolatban a hatóságnak az arra ,,érdemes szegények” számára kell segItséget adni.
Szociálpolitikai alapfogalmak értelmezése az 1900-as évek elején
Szociálpolitika: A jogszabályokban megnyilvánuló ,,embervédelem”.
Szociális gondozás: az embervédelmi intézményeken keresztül érvényesulô ,,egyénesítô
támogatás”.
Szociális munka: olyan tevékenység, amely a rászorulókat
1. egészségi, szellemi és erkölcsi támogatáshoz juttatja,
2. az embervédelmi intézményekhez elvezeti.
A szociális munka a szegénygondozással kapcsolatban alakult ki.
A szociális telep (settlement) fogalma
A szociális telep meghatározása: olyan intézmény volt, amely
1. közös szervezetbe egyesítette a különbözô iranyú szociális munkát és az ezekkel kapcsolatos intézményeket
2. munkaközösséget létesített a szociális intézmények részére
3. az embervédelem különbözô intézményeinek (egészségügyi, szociális, kulturális) szervezett egységét jelentette
4. a társadalomban élô ember különbözô szükségleteinek kielégítésére törekedett. A szociális telep elnevezése
A szociális telep ,,oda vitte” a szociális intézményeket a gondozásra szoruló szegény nép
közé, mintegy ,,betelepedett” a szegényebb városnegyedekbe.
Innen ered az elnevezése is: settlement= település
A settlement nemzetközi vonatkozásai
A settlement angol eredetű szervezet volt
Az elsô settlementet 1884-ben Whitechapelben (London egyik külvárosa) Samuel Barnett (1844-1904) alapította.
A settlement - mozgalom demokratikus jellegü volt, a középpontban a szabadság gondolata állt.
A settlement - gondolat tért hódított Amerikában, Németországban, majd Ausztriában, Franciaországban, Norvégiában, Dániában, Finnorszában, Holiandiában, sőt Japánban is.
Magyarországon az 1900-as évek elején történt kísérlet settlement létesítésére.
1910-ben Budapest V. ker. Vág utcai Népházat
1912-ben Újpesten a Fôiskolai Szociális Telep - állami tamogatással - ilyen céllal épült.
A settlement több szempontú megközelítése:
A) A settlement, mint szervezô központ
1. A szükségletek megállapítása
Szociális térkép felrajzolása
A szociográfiai felvételek elkészítése,
s ezek alapján a körzet szociális szükségleteinek számbavétele.
2. A szociális energiák felkutatása
Módszere: a szervezôk összehívták a ,,szociális érzékü”, tehetôs környékbeli embereket, s
ismertették velük a szociográfiai eredményeket.
3. A settlement épülete
Az épuletet mindenkor a tényleges szükségletek szerint kellett megválasztani.
Lényeges szempont volt, hogy az épulet központi fekvésü helyen, főútvonalon legyen, hogy a gondozottak és az önkéntes munkatársak könnyen, akár gyalog is megközelíthessék.
4. A vezetô személyisége
A vezetôbôl és a munkatársi gárdából sugározzék az a lelkület, amelyet settlement -
szellemnek neveztek.
5. Az önkéntes munkatársak
Társadalmi intézmény volt
Nem rendelkezett költségvetési fedezettel arra, bogy valamennyi munkatársát megfizethesse
Munkatársainak legnagyobb része önkéntes munkaerôként vállalt feladatokat
Az önkéntes munka céljaira legkönnyebben az ifjúságot lehetett megnyerni
6. A settlement viszonya a szociális szervezetekkel
Fontos feladata volt a kapcsolat kiépítése mindazon szociális intézményekkel, amelyek
munkájukhoz segítséget nyújtottak
7. A munkajellege
A telep feladata volt, hogy erőit az ellátatlan munkaterületekre összpontosítsa.
A settlement a szükségletek kutató szerveként müködött.
8. A settlementek szövetsége
A telepek közös titkárt választottak, akinek a feladata volt a settlementek összességének
képviselete
9. A settlement pártfogó testülete
Ez az ün pártfogó testület (Guild) a tehetôsebb szociális érzékü lakosság körébôl tevôdött össze.
Feladati közé tartozott, bogy a settlement fenntartasahoz szükséges összegeket megszerezze.
10. A settlement, mint szervezô központ
A szociális munka központja maradt
B) A settlement, mint önellátó egység
Semmilyen tevékenységének nem lehetett kifejezetten pénzszerzés a célja
Gazdasági tevékenységet csak korlátozott mértékben folytathatott
A szociális telep pénzforrásai
I. Hozzájárulás, amelyet az az önkormányzat adott a munka céljaira, amelynek területén a settlement müködött
2. Bizonyos meghatározott munka elvégzését vállalta, s ezért pénzügyi hozzájárulást kapott
3. Magánadományok:
-
-alkalmi adományok
-
-tagdíjszerű hozzajárulások
4. a bentlakó szociális munkások, amit a lakás és ellátás fejében rendszeresen fizettek
5. Munkaiskola: olyan árut kellett elôállíiani, amely a legmesszebbmenőkig alkalmazkodott a piac igényeihez
6.,,ünnepélyek, előadások” címü forrás
7. elôadások, tanfolyamok rendezése
A settlement, mint társadalmi központ
- A munkásnép egymással találkozott
- A néptömegek szociális forrongásának egyik gócpontjaként tartották számon
- Társadalmi központnak tehát azért nevezhetjük, mert céljaként szerepelt, hogy tudásért, ismeretekért, szórakozásért, életviszonyokból adódó felvilágosItásért, útbaigazításért járhasson oda a nép.
Az újpesti Fôiskolai Szociális Telep létrejöttének elözményei
A szociális telep formájában ,,megtestesült” szociális mozgalom magvát egy tudományos és gyakorlati munka teremtette meg.
A különbözô szociális intézmények munkája során jelentkezô kölcsönhatások 1909 karácsonyára kialakították az intézmények egységesítésének szükségességét (angol settlement - mozgalom).
E szociális mozgalom központi telephelyéül Budapestet választották.
A döntéshozásban a következô szempontok játszottak szerepet:
1. Az itt élô munkásnép nagy száma
2. A társadalomtudományok a budapesti egyetemeken és fôiskolákon voltak a legerôsebben képviselve
3. A budapesti fôiskolai fiatalok nagyobb csoportjai már akkor szervezkedôben voltak
A mozgalom 1912-ben Föiskolai Szociális Telep néven, ,,állami alapítvány jellegű”
intézet létrehozăsával a gyakorlati megvalósulás útjára lépett.
Szerény anyagi eszközzel
Gazdag lélekkel
Az alsó rétegek felemelése volt a szándék
VII. Az újpesti Föiskolai Szociális Telep története
A kezdeményezés: Angliához hasonlóan Magyarországon is ,,a felsôbb körök barátságos érdeklôdéssel kísért vezetô szerepe” volt a jellemzô
A megvalósulásban kiemelkedô szerepet játszottak:
I. gróf Zichy János
2. gróf Pálffy Sándor
3. és gróf Károlyi Mihály
A Föiskolai Szociális Telep állami támogatással 1913-ban, újpesten - Budapest gyáripari külvárosában - megvalósult
A háború az intézmény működését teljesen megakadályozta.
Az intézmény 1934-től az Országos Szociálpolitikai Intézet kezelésében volt.
Az újpesti Fôiskolai Szociális Telep
A) Feladatai
1. Feladat:
Szociálpolitikai, szociálhigiéniai, nevelésügyi és munkásvédelmi intézmények egyesítése
2. feladat:
Adatok gyüjtése, rendszerezése, további feladatok szempontjából alkalmazni
3. feladat:
Az elôbbi 2 fô tevékenységi ág alapján, a társadalom egészének nevelése érdekében az új
nevelési alapelvek kidolgozása
4. feladat:
Az intézetnek szellemi központtá történô kiépítése, alakítása, formálása
B) Müködésének jellemzôi
Kölcsönös megértés
Az embernek munkája szerinti értékelése
Kölcsönös nevelés a ,,szociális béke” érdekében
A mozgalom : országos jellegű volt
Az intézmény: az intézet tevékenységének középpontjában a társadalomban élô ember alit.
Az egyén élete elsôsorban a családban zajlott
Etikus értékét az jelentette, hogy nem részfeladatot látott maga elótt, hanem az életet a maga egészében szemlélte és a családdal kapcsolatos összes feladatra kiterjesztette figyelmét.
C) Szociális munkája
I. adatgyüjtés
2. adatfelvételek készítése és rendszeres feldolgozása
3. pártatlanság, elfogulatlanság
4. ismeretek szerzése, gyarapítása
5. állandó tájékozódás
6. függetlenség biztosítása
7. szervezettség, rendszerezettség
8. ismeretek, feladatok elrendezése.
A munka nehézsége
A szociális munkás csak ott fejtett ki nevelô tevékenységet, ahol a család, az iskola vagy más
intézmény teljesítménye elégtelen volt.
A szociális gondozó lélektana
1. a szociális munkás ,,életigenlô, pozitív lélek” legyen., érett személyiség
legyen önálló
állásfoglalásra képes
,,szellemileg mozgékony”
új feladatok megoldására kész legyen 2. pozitívuma: lénye lágyítsa a keménységet
az izgalmat, a csalódást csillapitsa
3. az ellenkezô reakció módszerével éljen: keménnyel szelíd, a gyűlölködôvel szemben melegséget árasszon
4. jóság legyen a vezetôje, de intelligenciával párosult jóság
5. tagjait idô elôtt kimeríti, felemészti
6. sok minden nem töle függ
7. odaadó szeretet
D) Tevékenységi területei
1. A Népmüvelési Osztály müködése
a) Napközi otthon
b) Tanonc-és legénykör
c) Leánykör
d) Cserkészet
e) Altalános ismeretterjesztô elôdások
f) Tanfolyamok és szemináriumok
g) Népkönyvtár
h) Munka utáni szórakozás
i) Munkássport
2. Népegészségügyi Osztály tevékenysége
o A népbetegségek elleni küzdelem intézményes keretek között
o A gyógyító orvosi és szociálhigiénés tevékenység végzése során tapasztalt jelenségek és megfigyelések feldolgozása, értékelése.
Eredetileg ezt a munkát négy tevékenységi ágra tervezték kiterjeszteni:
a tuberkulózis
a nemi betegségek,
az anya-és csecsemôvédelem,
valamint az alkoholiznmus területére
1916-ban megalakult Országos Stefănia Szövetség keretében egységes megoldást nyert
az anya-és csecsemövédelem, így ezt a feladatot kiiktatták a munkakörükböl, az
egvüttműködés azonban megmaradt.
3. A Népvédelmi Osztály müködése
Az osztály vezetésével kapcsolatos feladatokat dr. Hilscher Rezsô látta el.
A Népvédelmi Osztály tevékenységében igen fontos szerepet töltött be a Néphivatal.
a) Néphivatal
IX: Befeiezés
A társadalonmban mindig lesznek szegények és elhagyatottak, akik nem tudnak megfelelô mértékben részt venni a társadalom tevékenységében.
5. Országos Stefánia Szövetség (Mozgalom)
STEFANIA, ZÖLDKERESZT (Madzsar József, Johann Bela)
1916-ben alakul (Habsburg fôhercegnô vagyonából)
értelmiségiek szervezték
külföldi jó példák alapján (Madzsar József)
magyarországi helyzet
anva-és csecsemövédelem
anya —- gyermekvédelem
szegények támogatása
fertôzô betegségek megoldása (az antibiotikumot később fedezik fel)
a csecsemőhalandóság 50 % (ma 7 ezrelék a csecsemôhalandóság)
terhes anyák tanácsadása
gyermekágyas tanácsadás
Madzsar József nevéhez füzödik a védőnői hálózat megalapItăsa
I. polgárasszonyok kezdték, magányos nôk
2. később szerzetes nôk látták el a feladatot
- belép az egyház is Schlachta Margit (országgyülési képviselô) Szociális Testvérek Rendje (egyházi rend)
- apácák kiképzôdnek védônôknek > gerincét adta a majdani védônôi hálózatnak, ami országos lefedettségű lett
1 932-ben hierarchizált (irányított) lett, vezetôje:
ZÖDKERESZTES ÉRTESÍTŐ havonta (információ áramoltatás a védônôk felé)
1938 Szeged védônôképzô
1939 Kolozsvár
1940 Kassa
Szeged 1975-ben fôiskolai képzés lett 1985-ig folytatódott. Ma is folyik ott védônôképzés (a föiskolai épületben)
1975-ben 4.600 védônôi körzet volt
most kb.: 2.800 körzet van
Ez volt eddig az egyetlen kiépített rendszer.
Adóbevételekbôl finanszírozódnak.
1916-ben alakul (Habsburg fôhercegnô vagyonából)
értelmiségiek szervezték
külföldi jó példák alapján (Madzsar József)
magyarországi helyzet
anva-és csecsemövédelem
anya —- gyermekvédelem
szegények támogatása
fertôzô betegségek megoldása (az antibiotikumot később fedezik fel)
a csecsemőhalandóság 50 % (ma 7 ezrelék a csecsemôhalandóság)
terhes anyák tanácsadása
gyermekágyas tanácsadás
Madzsar József nevéhez füzödik a védőnői hálózat megalapItăsa
I. polgárasszonyok kezdték, magányos nôk
2. később szerzetes nôk látták el a feladatot
- belép az egyház is Schlachta Margit (országgyülési képviselô) Szociális Testvérek Rendje (egyházi rend)
- apácák kiképzôdnek védônôknek > gerincét adta a majdani védônôi hálózatnak, ami országos lefedettségű lett
1 932-ben hierarchizált (irányított) lett, vezetôje:
ZÖDKERESZTES ÉRTESÍTŐ havonta (információ áramoltatás a védônôk felé)
1938 Szeged védônôképzô
1939 Kolozsvár
1940 Kassa
Szeged 1975-ben fôiskolai képzés lett 1985-ig folytatódott. Ma is folyik ott védônôképzés (a föiskolai épületben)
1975-ben 4.600 védônôi körzet volt
most kb.: 2.800 körzet van
Ez volt eddig az egyetlen kiépített rendszer.
Adóbevételekbôl finanszírozódnak.
7. HILSCHER REZSŐ: A settlement szociális munkája
HILSCHER, settlement
A settlement és a szociális törvényhozás fejlödése
A háború után, a Párizs környéki békeszerzôdések XIII. részében megalapozott és ennek
nyomán életre hívott Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tevékenységére megindult a szociális
törvényhozás.
A settlement — mozgalom és a társadalmi jótékonyság
A settlenment — mozgalom nyitott elôször teljes utat a társadalom szociális kérdés iránt érdeklôdô részére, hogy a problémával a maga valóságában, keletkezési forrásánál szembenézhessen.
A settlenment — mozgalom: a társadalom legnemesebb erôinek összefogása, a tisztább, az igazságosabb, a tökéletesebb társadalom megvalósítása érdekében.
Jövô építö törekvések hatják at életének minden mozzanatát.
Maga megy el a bajok eredôhelyére.
Maga ajánlja fel szolgálatait.
A settlement és a szociális gondozás
A settlement — mozgalomnak a szociális nmunka keretében betöltött feladatköre a gondozás.
Teljes odaadást kívánó szolgálat, amely élettel áll szemben.
Csak addig maradhat fenn, amíg az arra rászorultak elismerik munkájának jelentöségét, nélkülözhetetlenségét, a szociális szükségletek kielégítése körül.
A settlement — mozgalom nemcsak él, de folyton fejlôdik.
Tevékenysége el nem látott területeket ölel fel.
Állandó kapcsolat és helybenlét szükséges.
A segítés keresztülvitelének minden mozzanatában a gondozás elsôsorban az ember belsô törekvéseinek felébresztése, öntudatosítása, táplálása és irányítása: a külsô erôk kibontakoztatása érdekében.
Hitetni az tud igazán, aki maga is hisz és akit méltónak tartanak arra, hogy higgyenek benne: ez a settlement — munkás sikerének a titka.
A settlenment munkában nincsenek kitaposott utak.
Folyton megújuló életelevenség, folyton akcióképes lendület és találékonyság tartja távol a mozgalmat az elöregedéstôl.
A settlement együttműködése
Különbözö settlementek különbözö irányzatokhoz tartoznak.
Az együttmüködésnek és a munkamegosztásnak organizáltnak kell lennie.
A settlement — munkások kiválasztása
Követelmény a settlementek közremüködô tagjainak erős szelektálása.
A legjobb szándék mellett sem mindenki alkalmas.
A settlement és a szellemi országvédeleni
A szellemi ország védelem kiépítése feltételezi az egységes nemzeti közvéleményt.
Hilscher Rezsö
A settlement — mozgalom
A társadalom két részre oszlott: a jómódúak kisebb és a nyonmorgó munkástönmegek annál nagyobb csoportjára.
Disraeli szavai: szerinte az emberiség e két csoportja sokkal kevésbé értette meg egymást, mint két idegen égitest lakosai: Ez a híres ,,Két világ” -- elmélet.
A szociális idealizmus felfogása, hogy a társadalom bajain lehet és kell segíteni.
A segítés alapelveinek forrásai a krisztusi igék: a kereszténység tanításai.
Az elsö settlementet 1884-ben Whitechapellben S.Barnett (1884 — 1901) alapította, meg, amelyet az apostolkodásban korán elégett, felejthetetlen Arnold Toynbeeról ,,Toynbee — Hall”-nak nevezett el.
Az angol settlement mozgalom
Rohamos fejlödésnek indult
Kétféle settlement tipussal találkozunk
1. saját berendezése van
2. munkáját valamilyen intézménynek rendeli alá
szövetségekbe tömörülnek
jelenleg 42 van > ebbôl 32 tisztán nöi settlement
Jane Addams. A settlement — mozgalom Amerikában.
Megindítója Jane Addams
Chicagóban megteremtette a Hull — House-t
Számos esetben vállalkozott arra is, hogy a munkások és munkaadók között békét közvetítsen
Az amerikai settlementek törekvései alapján indult meg a Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesületek amerikai szekciója is
Speciális célkitüzés a bevándorlókat sikerüljön amerikai állampolgárokká nevelni
Ma is elsô vonalban haladnak a szegénység és nyomor elleni küzdelemben
A német settlement — mozgalom
Az 1900-as évek elején indult meg
Walter Classen Hamburgban a Toynbee — Hall mintájára alapította meg a ,,Volkshaus”-t
1911-ben Berlin 6. St.-ben Siegmund — Schultze professzor irányítása alatt keletkezett a Szociális munkaközösség.
Minden hónapban egyszer jönnek össze
A hangsúly a gyermek és az ifjúsági munkára tevôdik
Európai settlement — mozgalmak
Osztrák
Megindítója Else Federn
1901-ben alapította meg Bécsben
elsösorban a gyermekvédelmet szolgálta
Franciaország
Meglehetösen virágzik
Jelenleg 61 settlement tartozik a settlement — szövetséghez
Erösen dominálnak az agrár — settlenmentek
Gyakran Centre Sociale-nak nevezik
Szoros kapcsolatban állnak a hatósági szociális munkával és kiegészítik azt.
Svédország
Vezére Nathanael Beskow
Elsösorban gyermekvédelemmel foglalkozik
Három típus van:
I. szocialista munkásság által
2. egy részvénytársaság által fenntartott
3. és a Beskow — féle stockholmi settlement (összesen 6)
Norvégia
Csak egyetlen settlement van Oslóban
Tipikusan diáksettlement
Dánia
191 1-ben alakult meg
tisztán diáksettlement
Finnország
1918 -ban indult meg a settlenment munka
5 settlement van, közülük 2 a favágó és fafürészelö munkások számára
szoros együttmüködés az egyházzal
Hollandia
Többnyire a ,,népház” nevet viselik
Japan
Ma már Japánban is erösen kezd kibontakozni
Nemzetközik Settlement Szövetség
Nemzetközi settlement — konferenciákat tart
Eddig 5 konferencia volt
Az elsö 1922-ben Londonban
1926-ban Párizsban
1929-ben Amersforstban (Hollandia)
I 932-ben Berlinben
1936-ban Elfinswardban
A settlement — mozgalom jövöje
Talán még soha nem volt ilyen nagy szükség rá, mint ma
Demokratikus jellegü
Alápja a szabadság gondolata
Settlement és népmüvelés
A settlement tevékenységének a népmüvelés az alapja
A settlement — munkás jobban ismeri a nyomornegyedek kulturális szükségleteit
Jobban tudja mi kell az ott lakóknak
Csak közöttük élvén tudja kitapogatni kulturális felemelkedésük lehetöségét
A magyarországi settlement története (II.)
A Föiskolai Szociális Telep történetének föbb állonmásai
1. Schuler Dezsö Irja le Mo.-on már az 1900-as Cvek elején történtek kísérletek settlement létesítésére pl.: Budapest Tanácsa 1910-ben ilyen céllal létesítette az akkori V. ker. Vág utcai Népházát
2. Settlementszerü tevékenységjegyek mutatkoztak az Erzsébet Népakadémia és a Szabad Lyceum müködésében is.
3. 1905-ben Kolozsvárott az Erdelyi Múzeum Egyesülel Jog-és Társadalomtudományi Szakosztályán belül tudományos és gyakorlati munka kezdödik a szociális problémákkal való foglalkozásra.
4. 1909. karácsonyára már megfogalmazódtak a Kolozsvárott munkát végzök számára ,,a szociálpolitikai intézmények egységességének szükségessége.
Budapest jelöltetett meg; egyrészt az itt élő munkásnép számára való tekintettel, másrészt abból kiindulva, hogy a társadalmi tudományok a budapesti egyetemeken és fôiskolákon voltak akkor a legerösebben képviselve.
5. 1911. Január 25. Gróf Zichy János vallás-és közoktatásügyi miniszter a szervezéssel megbízott Pálffy Sándor gróf ,,a mozgalom feladatait, azok eszközeit és a munka módját ismertetö tervezet megbeszélésére” értekezletet hivott össze. Javaslat született, hogy a Fôiskolai Szociális Telepnek ,,társadalmi szervezete legyen és egyesületi formában létesüljön”. Ezt késöbb módosították: ,,állami alapitású autonom intézeti (institut) —alapítványi -- jelhegüvé”.
6. 1911. Aprilis 25. Rendelkeznek kormányzásról, vagyoni eszközeirôl, müködési feltételeiröl.
7. 1912-ben Újpesten az Erkel u. 26-28. Szám alatt létesült a Föiskolai Szociális Telep.
8. 1913-ban a Föiskolai Szociális Telep müködése elindult. A munkáscsaládok növekvö nehézségeik közepette föleg a néphivatalt keresték fel egyre többen.
9. 1914 — 1910 között nem eredeti céljainak megfelelöen müködött. A háború alatt legnagyobb részét hadikórháznak használták. Hilscher Rezsö 1915-ben kapcsolódott be a telep munkájának gyakorlati végzésébe.
10. 1920-ban az ekkor létesülő Közgazdasági Egyetemhez kapcsolták, miközben alapítványi jellege is megmaradt.
Szervezetében három nagy osztály alakult ki.
I. Általános Népvédelmi Osztály
2. Közmüvelödési Osztály
3. Szociál és Egészségügyi Osztály
A munka centrumába a család illetve a családvédelem került.
11. A 20-as évek végén az egyes osztátyok a következö szervezeti egységekbôl álltak.
1 .Általános Népvédelmi Osztály: néphivatal, családi patronázs, fiatalkorúak patronázsa, tanonc-és munkaközvetítö. (Fö szerve - a Néphivatal.)
2. Közmüvelôdési Osztály: népkönyvtár, munkásolvasó; általános ismeretterjesztô elôadások, tanfolyamok és szemináriumok szervezése; gyermek napközi otthon; tanonc-, legény-, leány-és munkáskör; cserkészet. (Fö törekvése az állampolgárrá nevelésre irányított kulturális nevelés és a szükségletekre építö praktikus ismeretek terjesztése.)
3. Szociális Egészségügyi Osztály: tüdőbeteg-gondozó és rendelö; venereás beteggondozó és rendelô; bakteriológiai és röntgenlaboratórium. (A megelözésre törekszik; együttmüködik a Stefánia Szövetség helyi csoportjával, amely a gyermekvédelmet három éves korig végzi.)
12. 1929. Tavaszán Hilscher Rezsöt a szegedi egyetemi és föiskolai hallgatók Bethlen Gábor Köre meghívja szegedre, hogy tartson elöadást ,,A Föiskolai Szociális Telep tevékenysége és a settlement munka módszere” címmel.
1928-ban kezdték el szervezni a tanya agrár - settlementet a szegedi fiatalok, Buday György joghallgató irányításával. (A settlementnek ez az irányzata nem tudott sem gyökeret verni, sem érdemleges eredményeket elérni a magyar vidéken.)
13. 1932. Március 16-tól a settlement új neve Országos Szociálpolitikai Intézet.
14. 1936. Júniusa settlement — tanfolyam Balatonlellén szervezte: a Székesfőváros Népmüvelési Bizottsága.
Cél: kialakuljon a magyar settlement fogalma és megrajzolódjanak azok az utak, amelyeken e mozgalomnak a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva el kell indulnia.
15. 1937-ben az Országos Szociálpolitikai Intézet jól átgondolt, több fokozatú
Szociális Akadémiát hirdet.
Közigazgatási tisztviselôk részére 2 hónapos szociális képzötanfolyamtól,
Az elvégzett egyetemi tanulmányok után szociális pályára készülök részére 1 éves átképzésn át,
A szocialis munkaszolgálat 2 éves tanfolyamáig
9 különbözô formában.
16. A 40-es évek elejére széleskörü együttmüködést is kialakitott az intézet különbözô hatóságokkal, szervezetekkel és intézményekkel. Más szervezetek és intézmények is példának tekintették az újpestiek működését.
17. 1948-ban az Olt Károly népjóléti minisztersége alatt hozott 12.820/1948. sz.
kormányrendelettel szüntették meg (1949. január 1-ei hatállyal) a settlement-szerüen müködö elsö magyarországi Föiskolai Szociális Telepet.
A képzés története
8. BALIPAP FERENC: Fejezetek a szociális és szociălpolitikai képzés történetéből I.
Az 1980-as évtized közepén még csak szociológusképzésnek álcázva indulhatott meg a szociálpolitikus képzés az ELTE-n, és ez akkoriban óriási eredménynek volt elkönyvelhetô.
A század elsö felének olyan jeles szociálpolitikus gondolkodói, mint Hilscher Rezsô, Esztergár Lajos, Földes Béla vagy Magyary Zoltán mindenkor nagy súlyt helyeztek a szociális nevelés vagy képzés fejlesztésére.
1912. szociálpolitikai tanfolyani
1912-ben alapított újpesti Föiskohai Szociális Telep (mely 1920-tól a közgazdasági kar Egyetemi Szociálpolitikai Intézete, 1932-töl Országos Szociálpolitikai Intézet néven müködött)
külön is kiemeljük a Szociális Akadémiának nevezett tanfolyamok rendszerét
1934 Pécsi Tudományegyetemen zajló szociális tanfolyam Esztergár Lajos nevével fémjelezhetö
Az elsö magyar szociálpolitikai tanfolyam
1911. telén kezdte szervezni a fövárosban a Népmüvelö Tărsaság az elsö magyar szociálpolitikai tanfolyamot (elöadássorozat): közigazgatási tisztviselök és tanszemélyzet szociális müvelödését célozza
1912. január 22-en Budapesten Maria Terézia téri ,,tanító továbbképzô Intézet dísztermében megindult a tanfolyam: elôadásai: heti háromszor egy órában, a fövárosi alkalmazottak részére díjtalan
Az újpesti setllementben folyó szociális képzés
A szociális képzés idöben hamarosan következö jelentösebb formái az Újpesti Föiskolai Szociális Telep — az kfj. Erödi — Harrach Bela és Hilscher Rezsö nevével fémjelezhetö settlement — müködéséhez kapcsolódnak.
Kiszélesítésének természetes eleme volt a tapasztalatok összegyüjtése és a szociális ismeretek — immáron képzési formákban is folyó terjesztése.
A nevelési — képzési program a már a gyakorlati settlementmunkába bekapcsolt fiatalok ismereteinek bövítésére irányult
1920-ban, a Föiskolai Szociális Telep igazgatótanácsa az intézetet és az abban szervezett szociálpolitikai munkát felajánlotta az egyetemnek, hogy az intézet önálló alapítvátnyként kapcsolódj on.
Az egyetem a felajánlott csatlakozást elfogadta, az ‘Egyetemi Szociálpolitikai Intézet’ néven intézetei közé sorozta.
1932-ben Országos Szociálpolitikai Intézetté alakítják, hatáskörébe kerül szélesebb szakmai és társadalmi rétegek szociális nevelése is
Szociális Akadémia
1932-ben ,,Szociălis gondozó-, oktató-, kutató-és nevelömunkával a magyar ‘settlement’
(egyetemi ifjúságának szociális munkára a munkásnép városrészeibe való kitelepülése)
megalapozása, hogy ezen keresztül a nemzet szociális és egészségügyi helyzetét emelje, a megelözés leghatékonyabb eszköze: a nevelés által.
1937 ôszén kezdi meg a felvállalt szociális képzési feladat teljesítésének kiszélesítését az Országos Szociálpolitikai Intézet
,,A M. Kir. Belügyminiszter Úr legfôbb felügyeleti hatósága alá tartozó Országos Szociálpolitikai Intézet (alapítvány) Budapesten, központi épületében (VIII. Szentkirályi utca 7.) a szociális képzés és nevelés céljából szociális akadémiát alapított, amely intézmény folyó év október hó 1-én nyitja meg tanfolyamait.
A föhivatásban vagy hivatali kötelességbôl szociális munkakörben foglalkoztatottak képzésére helyezôdik ezüttal is a hangsúly
Megalapozottnak és átgondoltnak is ítélhető a felvételi követelmények megállapítása (most elôször találkozunk ilyennel!)
A felvételhez megkívánt feltételek:
a) betöltött 18. Életév
b) érettségi bizonyítvány, óvónöi v tanítói képesítö oklevél
c) személyiségében legyenek meg a szociális munka gyakorlati hivatásaiban azok munkásaitól megkívánt elöfeltételei
d) szociális gyakorlatban eltöltött 1 év
e) a felvételi kérelemhez elvárták azt is, amelyböl a jelentkezö szociális érdeklődése megállapitható
Szociális képzö tanfolyamok: 2 — 2 hónapos
Tanulmányi tanfolyam: 6 hónapos tanfolyam a délutáni és esti idöben
Továbbképzô tanfolyam: 6 hónapos tanfolyam a délutáni és esti idôben
Tanulmányi tanfolyam: I éves
Szociális munkaszolgálat tanfolyama: 2 eées
Anyák tanfolyama:
Továbbképzö tanfolyam: 4 hónap
Kiegészítö elöadások és praktikumok:
Forum: 2 hetenként este
A szociális akadémián a képzést átszövi a tudomány és gyakorlat és olyan kulturteljesítményekre irányul, amelyek nem mechanikusan, hanem az emberi és nemzeti közösség szellemének megértett lelki beállítottságával látandók el.
A tanfolyamok anyaga elméleti és gyakorlati részre oszlik
Részei: általános képzés, különleges képzés
A settlement és a szociális törvényhozás fejlödése
A háború után, a Párizs környéki békeszerzôdések XIII. részében megalapozott és ennek
nyomán életre hívott Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tevékenységére megindult a szociális
törvényhozás.
A settlement — mozgalom és a társadalmi jótékonyság
A settlenment — mozgalom nyitott elôször teljes utat a társadalom szociális kérdés iránt érdeklôdô részére, hogy a problémával a maga valóságában, keletkezési forrásánál szembenézhessen.
A settlenment — mozgalom: a társadalom legnemesebb erôinek összefogása, a tisztább, az igazságosabb, a tökéletesebb társadalom megvalósítása érdekében.
Jövô építö törekvések hatják at életének minden mozzanatát.
Maga megy el a bajok eredôhelyére.
Maga ajánlja fel szolgálatait.
A settlement és a szociális gondozás
A settlement — mozgalomnak a szociális nmunka keretében betöltött feladatköre a gondozás.
Teljes odaadást kívánó szolgálat, amely élettel áll szemben.
Csak addig maradhat fenn, amíg az arra rászorultak elismerik munkájának jelentöségét, nélkülözhetetlenségét, a szociális szükségletek kielégítése körül.
A settlement — mozgalom nemcsak él, de folyton fejlôdik.
Tevékenysége el nem látott területeket ölel fel.
Állandó kapcsolat és helybenlét szükséges.
A segítés keresztülvitelének minden mozzanatában a gondozás elsôsorban az ember belsô törekvéseinek felébresztése, öntudatosítása, táplálása és irányítása: a külsô erôk kibontakoztatása érdekében.
Hitetni az tud igazán, aki maga is hisz és akit méltónak tartanak arra, hogy higgyenek benne: ez a settlement — munkás sikerének a titka.
A settlenment munkában nincsenek kitaposott utak.
Folyton megújuló életelevenség, folyton akcióképes lendület és találékonyság tartja távol a mozgalmat az elöregedéstôl.
A settlement együttműködése
Különbözö settlementek különbözö irányzatokhoz tartoznak.
Az együttmüködésnek és a munkamegosztásnak organizáltnak kell lennie.
A settlement — munkások kiválasztása
Követelmény a settlementek közremüködô tagjainak erős szelektálása.
A legjobb szándék mellett sem mindenki alkalmas.
A settlement és a szellemi országvédeleni
A szellemi ország védelem kiépítése feltételezi az egységes nemzeti közvéleményt.
Hilscher Rezsö
A settlement — mozgalom
A társadalom két részre oszlott: a jómódúak kisebb és a nyonmorgó munkástönmegek annál nagyobb csoportjára.
Disraeli szavai: szerinte az emberiség e két csoportja sokkal kevésbé értette meg egymást, mint két idegen égitest lakosai: Ez a híres ,,Két világ” -- elmélet.
A szociális idealizmus felfogása, hogy a társadalom bajain lehet és kell segíteni.
A segítés alapelveinek forrásai a krisztusi igék: a kereszténység tanításai.
Az elsö settlementet 1884-ben Whitechapellben S.Barnett (1884 — 1901) alapította, meg, amelyet az apostolkodásban korán elégett, felejthetetlen Arnold Toynbeeról ,,Toynbee — Hall”-nak nevezett el.
Az angol settlement mozgalom
Rohamos fejlödésnek indult
Kétféle settlement tipussal találkozunk
1. saját berendezése van
2. munkáját valamilyen intézménynek rendeli alá
szövetségekbe tömörülnek
jelenleg 42 van > ebbôl 32 tisztán nöi settlement
Jane Addams. A settlement — mozgalom Amerikában.
Megindítója Jane Addams
Chicagóban megteremtette a Hull — House-t
Számos esetben vállalkozott arra is, hogy a munkások és munkaadók között békét közvetítsen
Az amerikai settlementek törekvései alapján indult meg a Törvényes Munkásvédelem Nemzetközi Egyesületek amerikai szekciója is
Speciális célkitüzés a bevándorlókat sikerüljön amerikai állampolgárokká nevelni
Ma is elsô vonalban haladnak a szegénység és nyomor elleni küzdelemben
A német settlement — mozgalom
Az 1900-as évek elején indult meg
Walter Classen Hamburgban a Toynbee — Hall mintájára alapította meg a ,,Volkshaus”-t
1911-ben Berlin 6. St.-ben Siegmund — Schultze professzor irányítása alatt keletkezett a Szociális munkaközösség.
Minden hónapban egyszer jönnek össze
A hangsúly a gyermek és az ifjúsági munkára tevôdik
Európai settlement — mozgalmak
Osztrák
Megindítója Else Federn
1901-ben alapította meg Bécsben
elsösorban a gyermekvédelmet szolgálta
Franciaország
Meglehetösen virágzik
Jelenleg 61 settlement tartozik a settlement — szövetséghez
Erösen dominálnak az agrár — settlenmentek
Gyakran Centre Sociale-nak nevezik
Szoros kapcsolatban állnak a hatósági szociális munkával és kiegészítik azt.
Svédország
Vezére Nathanael Beskow
Elsösorban gyermekvédelemmel foglalkozik
Három típus van:
I. szocialista munkásság által
2. egy részvénytársaság által fenntartott
3. és a Beskow — féle stockholmi settlement (összesen 6)
Norvégia
Csak egyetlen settlement van Oslóban
Tipikusan diáksettlement
Dánia
191 1-ben alakult meg
tisztán diáksettlement
Finnország
1918 -ban indult meg a settlenment munka
5 settlement van, közülük 2 a favágó és fafürészelö munkások számára
szoros együttmüködés az egyházzal
Hollandia
Többnyire a ,,népház” nevet viselik
Japan
Ma már Japánban is erösen kezd kibontakozni
Nemzetközik Settlement Szövetség
Nemzetközi settlement — konferenciákat tart
Eddig 5 konferencia volt
Az elsö 1922-ben Londonban
1926-ban Párizsban
1929-ben Amersforstban (Hollandia)
I 932-ben Berlinben
1936-ban Elfinswardban
A settlement — mozgalom jövöje
Talán még soha nem volt ilyen nagy szükség rá, mint ma
Demokratikus jellegü
Alápja a szabadság gondolata
Settlement és népmüvelés
A settlement tevékenységének a népmüvelés az alapja
A settlement — munkás jobban ismeri a nyomornegyedek kulturális szükségleteit
Jobban tudja mi kell az ott lakóknak
Csak közöttük élvén tudja kitapogatni kulturális felemelkedésük lehetöségét
A magyarországi settlement története (II.)
A Föiskolai Szociális Telep történetének föbb állonmásai
1. Schuler Dezsö Irja le Mo.-on már az 1900-as Cvek elején történtek kísérletek settlement létesítésére pl.: Budapest Tanácsa 1910-ben ilyen céllal létesítette az akkori V. ker. Vág utcai Népházát
2. Settlementszerü tevékenységjegyek mutatkoztak az Erzsébet Népakadémia és a Szabad Lyceum müködésében is.
3. 1905-ben Kolozsvárott az Erdelyi Múzeum Egyesülel Jog-és Társadalomtudományi Szakosztályán belül tudományos és gyakorlati munka kezdödik a szociális problémákkal való foglalkozásra.
4. 1909. karácsonyára már megfogalmazódtak a Kolozsvárott munkát végzök számára ,,a szociálpolitikai intézmények egységességének szükségessége.
Budapest jelöltetett meg; egyrészt az itt élő munkásnép számára való tekintettel, másrészt abból kiindulva, hogy a társadalmi tudományok a budapesti egyetemeken és fôiskolákon voltak akkor a legerösebben képviselve.
5. 1911. Január 25. Gróf Zichy János vallás-és közoktatásügyi miniszter a szervezéssel megbízott Pálffy Sándor gróf ,,a mozgalom feladatait, azok eszközeit és a munka módját ismertetö tervezet megbeszélésére” értekezletet hivott össze. Javaslat született, hogy a Fôiskolai Szociális Telepnek ,,társadalmi szervezete legyen és egyesületi formában létesüljön”. Ezt késöbb módosították: ,,állami alapitású autonom intézeti (institut) —alapítványi -- jelhegüvé”.
6. 1911. Aprilis 25. Rendelkeznek kormányzásról, vagyoni eszközeirôl, müködési feltételeiröl.
7. 1912-ben Újpesten az Erkel u. 26-28. Szám alatt létesült a Föiskolai Szociális Telep.
8. 1913-ban a Föiskolai Szociális Telep müködése elindult. A munkáscsaládok növekvö nehézségeik közepette föleg a néphivatalt keresték fel egyre többen.
9. 1914 — 1910 között nem eredeti céljainak megfelelöen müködött. A háború alatt legnagyobb részét hadikórháznak használták. Hilscher Rezsö 1915-ben kapcsolódott be a telep munkájának gyakorlati végzésébe.
10. 1920-ban az ekkor létesülő Közgazdasági Egyetemhez kapcsolták, miközben alapítványi jellege is megmaradt.
Szervezetében három nagy osztály alakult ki.
I. Általános Népvédelmi Osztály
2. Közmüvelödési Osztály
3. Szociál és Egészségügyi Osztály
A munka centrumába a család illetve a családvédelem került.
11. A 20-as évek végén az egyes osztátyok a következö szervezeti egységekbôl álltak.
1 .Általános Népvédelmi Osztály: néphivatal, családi patronázs, fiatalkorúak patronázsa, tanonc-és munkaközvetítö. (Fö szerve - a Néphivatal.)
2. Közmüvelôdési Osztály: népkönyvtár, munkásolvasó; általános ismeretterjesztô elôadások, tanfolyamok és szemináriumok szervezése; gyermek napközi otthon; tanonc-, legény-, leány-és munkáskör; cserkészet. (Fö törekvése az állampolgárrá nevelésre irányított kulturális nevelés és a szükségletekre építö praktikus ismeretek terjesztése.)
3. Szociális Egészségügyi Osztály: tüdőbeteg-gondozó és rendelö; venereás beteggondozó és rendelô; bakteriológiai és röntgenlaboratórium. (A megelözésre törekszik; együttmüködik a Stefánia Szövetség helyi csoportjával, amely a gyermekvédelmet három éves korig végzi.)
12. 1929. Tavaszán Hilscher Rezsöt a szegedi egyetemi és föiskolai hallgatók Bethlen Gábor Köre meghívja szegedre, hogy tartson elöadást ,,A Föiskolai Szociális Telep tevékenysége és a settlement munka módszere” címmel.
1928-ban kezdték el szervezni a tanya agrár - settlementet a szegedi fiatalok, Buday György joghallgató irányításával. (A settlementnek ez az irányzata nem tudott sem gyökeret verni, sem érdemleges eredményeket elérni a magyar vidéken.)
13. 1932. Március 16-tól a settlement új neve Országos Szociálpolitikai Intézet.
14. 1936. Júniusa settlement — tanfolyam Balatonlellén szervezte: a Székesfőváros Népmüvelési Bizottsága.
Cél: kialakuljon a magyar settlement fogalma és megrajzolódjanak azok az utak, amelyeken e mozgalomnak a helyi viszonyokhoz alkalmazkodva el kell indulnia.
15. 1937-ben az Országos Szociálpolitikai Intézet jól átgondolt, több fokozatú
Szociális Akadémiát hirdet.
Közigazgatási tisztviselôk részére 2 hónapos szociális képzötanfolyamtól,
Az elvégzett egyetemi tanulmányok után szociális pályára készülök részére 1 éves átképzésn át,
A szocialis munkaszolgálat 2 éves tanfolyamáig
9 különbözô formában.
16. A 40-es évek elejére széleskörü együttmüködést is kialakitott az intézet különbözô hatóságokkal, szervezetekkel és intézményekkel. Más szervezetek és intézmények is példának tekintették az újpestiek működését.
17. 1948-ban az Olt Károly népjóléti minisztersége alatt hozott 12.820/1948. sz.
kormányrendelettel szüntették meg (1949. január 1-ei hatállyal) a settlement-szerüen müködö elsö magyarországi Föiskolai Szociális Telepet.
A képzés története
8. BALIPAP FERENC: Fejezetek a szociális és szociălpolitikai képzés történetéből I.
Az 1980-as évtized közepén még csak szociológusképzésnek álcázva indulhatott meg a szociálpolitikus képzés az ELTE-n, és ez akkoriban óriási eredménynek volt elkönyvelhetô.
A század elsö felének olyan jeles szociálpolitikus gondolkodói, mint Hilscher Rezsô, Esztergár Lajos, Földes Béla vagy Magyary Zoltán mindenkor nagy súlyt helyeztek a szociális nevelés vagy képzés fejlesztésére.
1912. szociálpolitikai tanfolyani
1912-ben alapított újpesti Föiskohai Szociális Telep (mely 1920-tól a közgazdasági kar Egyetemi Szociálpolitikai Intézete, 1932-töl Országos Szociálpolitikai Intézet néven müködött)
külön is kiemeljük a Szociális Akadémiának nevezett tanfolyamok rendszerét
1934 Pécsi Tudományegyetemen zajló szociális tanfolyam Esztergár Lajos nevével fémjelezhetö
Az elsö magyar szociálpolitikai tanfolyam
1911. telén kezdte szervezni a fövárosban a Népmüvelö Tărsaság az elsö magyar szociálpolitikai tanfolyamot (elöadássorozat): közigazgatási tisztviselök és tanszemélyzet szociális müvelödését célozza
1912. január 22-en Budapesten Maria Terézia téri ,,tanító továbbképzô Intézet dísztermében megindult a tanfolyam: elôadásai: heti háromszor egy órában, a fövárosi alkalmazottak részére díjtalan
Az újpesti setllementben folyó szociális képzés
A szociális képzés idöben hamarosan következö jelentösebb formái az Újpesti Föiskolai Szociális Telep — az kfj. Erödi — Harrach Bela és Hilscher Rezsö nevével fémjelezhetö settlement — müködéséhez kapcsolódnak.
Kiszélesítésének természetes eleme volt a tapasztalatok összegyüjtése és a szociális ismeretek — immáron képzési formákban is folyó terjesztése.
A nevelési — képzési program a már a gyakorlati settlementmunkába bekapcsolt fiatalok ismereteinek bövítésére irányult
1920-ban, a Föiskolai Szociális Telep igazgatótanácsa az intézetet és az abban szervezett szociálpolitikai munkát felajánlotta az egyetemnek, hogy az intézet önálló alapítvátnyként kapcsolódj on.
Az egyetem a felajánlott csatlakozást elfogadta, az ‘Egyetemi Szociálpolitikai Intézet’ néven intézetei közé sorozta.
1932-ben Országos Szociálpolitikai Intézetté alakítják, hatáskörébe kerül szélesebb szakmai és társadalmi rétegek szociális nevelése is
Szociális Akadémia
1932-ben ,,Szociălis gondozó-, oktató-, kutató-és nevelömunkával a magyar ‘settlement’
(egyetemi ifjúságának szociális munkára a munkásnép városrészeibe való kitelepülése)
megalapozása, hogy ezen keresztül a nemzet szociális és egészségügyi helyzetét emelje, a megelözés leghatékonyabb eszköze: a nevelés által.
1937 ôszén kezdi meg a felvállalt szociális képzési feladat teljesítésének kiszélesítését az Országos Szociálpolitikai Intézet
,,A M. Kir. Belügyminiszter Úr legfôbb felügyeleti hatósága alá tartozó Országos Szociálpolitikai Intézet (alapítvány) Budapesten, központi épületében (VIII. Szentkirályi utca 7.) a szociális képzés és nevelés céljából szociális akadémiát alapított, amely intézmény folyó év október hó 1-én nyitja meg tanfolyamait.
A föhivatásban vagy hivatali kötelességbôl szociális munkakörben foglalkoztatottak képzésére helyezôdik ezüttal is a hangsúly
Megalapozottnak és átgondoltnak is ítélhető a felvételi követelmények megállapítása (most elôször találkozunk ilyennel!)
A felvételhez megkívánt feltételek:
a) betöltött 18. Életév
b) érettségi bizonyítvány, óvónöi v tanítói képesítö oklevél
c) személyiségében legyenek meg a szociális munka gyakorlati hivatásaiban azok munkásaitól megkívánt elöfeltételei
d) szociális gyakorlatban eltöltött 1 év
e) a felvételi kérelemhez elvárták azt is, amelyböl a jelentkezö szociális érdeklődése megállapitható
Szociális képzö tanfolyamok: 2 — 2 hónapos
Tanulmányi tanfolyam: 6 hónapos tanfolyam a délutáni és esti idöben
Továbbképzô tanfolyam: 6 hónapos tanfolyam a délutáni és esti idôben
Tanulmányi tanfolyam: I éves
Szociális munkaszolgálat tanfolyama: 2 eées
Anyák tanfolyama:
Továbbképzö tanfolyam: 4 hónap
Kiegészítö elöadások és praktikumok:
Forum: 2 hetenként este
A szociális akadémián a képzést átszövi a tudomány és gyakorlat és olyan kulturteljesítményekre irányul, amelyek nem mechanikusan, hanem az emberi és nemzeti közösség szellemének megértett lelki beállítottságával látandók el.
A tanfolyamok anyaga elméleti és gyakorlati részre oszlik
Részei: általános képzés, különleges képzés
A pécsi egyetem szociális tanfolyama
8. BALIPAP FERENC: Fejezetek a szociális és szociálpolitikai képzés történetéböl II.
A pannon városban kibontakozó szociálpolitikai és szociális fejlesztöi munka vezéregyénisége Esztergár Lajos.
Az Erzsébet Tudományegyetem tradicionális jogi és államtudományi oktatáshoz kapcsolódva alakult ki.
Esztergár 1934-ben adta közre Pécsett A szociális képzés kérdése c. könyvét. Ebben általánosságban is foglalkozik a szociális képzés szükségességével.
Az Erzsébet Tudományegyetem a problémák jelentkezésével elöálló helyzetnek úgy a közigazgatási, mint társadalmi fontosságát felismerte.
Azt akarja elérni, hogy a tanfolyamról kikerültek a gyakorlati életben meglássak, fel tudják mérni a szociális problémákat.
Ismereteink szerint a szociális tanfolyam megszakítás nélkül folyt a negyvenes évek közepéig.
Egyetemi szociális tanfolyamok a 40-es évek elején
A korábbiak tanulságaira építve a legátgondoltabb, legrendszerezettebb; komplex módon felhasználja az elözö képzési formák elemeit, s minden eddigi — lényegében egy-egy szervezethez vagy intézményhez kötödö, tehát helyi --- vállalkozásnál szélesebb körü.
Legfigyelemreméltóbbnak tartjuk, hogy e program meghirdetésekor a belügyminiszter — a honi képzés történetében elöször! — egyes szociális munkakörök betöltéséhez 1946 (!)
januar 1-tôl előfeltételként kötötte ki e tanfolyam elvegzését és az itt ehôírt társadalompolitikai szakvizsga sikeres letátelét.
A pannon városban kibontakozó szociálpolitikai és szociális fejlesztöi munka vezéregyénisége Esztergár Lajos.
Az Erzsébet Tudományegyetem tradicionális jogi és államtudományi oktatáshoz kapcsolódva alakult ki.
Esztergár 1934-ben adta közre Pécsett A szociális képzés kérdése c. könyvét. Ebben általánosságban is foglalkozik a szociális képzés szükségességével.
Az Erzsébet Tudományegyetem a problémák jelentkezésével elöálló helyzetnek úgy a közigazgatási, mint társadalmi fontosságát felismerte.
Azt akarja elérni, hogy a tanfolyamról kikerültek a gyakorlati életben meglássak, fel tudják mérni a szociális problémákat.
Ismereteink szerint a szociális tanfolyam megszakítás nélkül folyt a negyvenes évek közepéig.
Egyetemi szociális tanfolyamok a 40-es évek elején
A korábbiak tanulságaira építve a legátgondoltabb, legrendszerezettebb; komplex módon felhasználja az elözö képzési formák elemeit, s minden eddigi — lényegében egy-egy szervezethez vagy intézményhez kötödö, tehát helyi --- vállalkozásnál szélesebb körü.
Legfigyelemreméltóbbnak tartjuk, hogy e program meghirdetésekor a belügyminiszter — a honi képzés történetében elöször! — egyes szociális munkakörök betöltéséhez 1946 (!)
januar 1-tôl előfeltételként kötötte ki e tanfolyam elvegzését és az itt ehôírt társadalompolitikai szakvizsga sikeres letátelét.
KÖZIGAZGATÁSI PROGRAMOK 9. ESZTERGÁR LAJOS: A szociális munka vázlata
Mozaikok a szociális gondoskodás hazai történetéböl
Erökifejtésre csak az az egyén alkalnmas, akinek elsörendü szükségletei nem hiányoznak.
Az egyén a nincstelenségbôl kikerüljön, és a legégetöbb hiányok kielégítésén túl abba a helyzetbe jusson, hogy mint önálló egzisztencia a nemzeti vagyon, a nemzeti erő szaporításának alkotó tényezöjévé váljék.
A nemzet szempontjából a közösség szervezeti munkája, a közösség erejének megnövelése volt az elérendö cél.
A közösség az egyéneken épül fel, az egyének gazdasági helyzete, társadalmi szemlélete, nemzeti eszméje határozza meg az összesség fejlödési irányát. Amíg az egyén létfenntartásához szükséges elemek hiányával küzd, addig nem lehet tôle építô munkát várni.
A nemzeti érdekek szolgálatát ellátó szociálpolitikai koncepció hiányzott.
Ma már a szociális munka nem maradhat közjótékonyság szeretetköpönyege alatt.
Ugyanaz az egyén alanya a közigazgatásnak, az egyháznak és a társadalomnak is.
A szociális problémák csak módszeres munka keretében oldhatók meg.
A szociális munka felöleli az egész magyar életet, tehát a megoldások megkívánják, hogy a hozzákapcsolódó társadalmi rétegek és azok gazdasági helyzetét figyelembe vegyék.
A szociális munka mozgásban tartása az a céltudatos államhatalmi törekvés, amely a szociális helyzet megjavítására irányul.
Módszeres szociális munka tehát a problémák keletkezésénél kezdödik. A keletkezés során vissza kell menni a problémák kiindulási pontjához, végig kell kísérni a problémákat útjukon, és meg kell látni az összes következtményeket és hatásokat, melyek a problémák nyomán keletkeznek.
A megelőzési módokat fel kell ismerni, az azokhoz szukséges eszközök megválogatása a szociális munka egyik leglényegesebb feladata.
A megoldáshoz nem lehet hozzákezdeni, amíg az adatgyüjtés munkája nincs befejezve.
Az adatgyüjtés a népesedés és népmozgalom kérdéseim kívül akkor teljes, ha az élet korszerű tagozódásában felöleli az anya-és csecsemövédelem, gyermek, ifjú, felnöttek helyzetét.
Az adatgyüjtés teljes képét csak akkor lehet megszerezni, ha a gazdasági erö szerinti társadalmi rétegzôdésben végbemenô változások és magatartásuk vizsgálatára is kiterjed.
A szociális problémák felismerése, keletkezésük vizsgálata és az adatgyüjtés után veheti kezdetét a problémák leküzdésére irányuló munka, melyhez eszközök szükségesek. Mindenekelött életre kell hívni azt a szervezetet, amely a szétágazó szociális munka elvégzérsére alkalmas.
A közigazgatás megfelelö organizációjáról kell gondoskodni.
A községekben végrehajtandó szociális munkának megfelelö szervezettel kell rendelkeznie.
A szociális munka közigazgatási felad jelentkezik a végrehajtásban, javaslatkészítésben és a többi szervekkel való együttmüködés biztosításában.
A községek élete az egyén helyzetét tükrözi vissza.
A községekben jeletnkezö problémák megoldása csoportok szerint végzendő.
Külön csoportban kell tárgyalni a munkásokkal kapcsolatos problémákat.
A materiális (valóságos) helyzet megszilárdítása mellett külön feladat az egészségvédelem kérdése. Az egészségvédelem és a szociális problémák keletkezése egymással szoros kapcsolatban áll.
A szociális közigazgatási feladatkör a végrehajtáson túl felöleli a javaslatkészítés feladatát.
A javaslatkészítésen túlmenően meg kell szervezni az együttmüködést a szervezetek között.
A szociális munka megszervezésénél a közigazgatás feladata az egyház szociális munkájának bekapcsolása mellett a társadalom szociális munkájának megszervezése is. A társadalom a szociális munka egy részét társadalmi egyesületek alapján végzi.
Az organizáció mellett a szociális problémák megoldásának eszközei a közigazgatási jogszabályok.
A szociális problémák megoldásának eszközei között szerepelnek a morális eszközök. Ezek a felebaráti szeretet, társadalmi szolidaritás, nemzeti öntudat, faluközösségi öntudat, osztályöntudat megismerése.
Ahol az erkölcsi világnézet magas fokon áll, ott a feladatok legnagyobb részét megoldják különösebb külsô beavatkozás nélkül.
A szociális problémák megoldásához ismeretekre van szükség.
Szükség van a készségekre, amely a morális felfogásból táplálkozik, a készséget azonban ki kell egészíteni az ismeretek alkalmazásával, hogy az gyakorlatilag értékké alakulhasson.
Tehát szükség van az általános szociális kultárára, kell ismerni a társadalom szerkezetét, ezeken túlmenőleg nélkülözhetetlenek a szociális munkánál az általános gazdasági ismeretek, a szakismeretek, és végül ismerni kell a helyzetet és az egyént, az embert, akinek helyzetén a szociális munka segíteni akar.
A szociális munka legjelentösebb tényezôje a gazdasági eszközökben rejlik.
A szociális munkának egyik igen jelentös tényezôje a helyes tájékoztatás megszervezése, a munkák terüti mutatkozó különbségek kiegyenlítése, mert ez az egészséges és igazságos munkabér kialakításának erős támpontja.
A gazdasági eszközök között szerepel a telepítés kérdése. Az egészséges, kiegyensúlyozott társadalmi élet biztosítása érdekében szükséges annak a megállapítása, hogy vajon az egy földterületen élő lakosság a létfenntartáshoz szükségeseket azon a terüheten biztosítani tudja-e
A szociális problémák megoldásának eszközei között szerepel a közlekedés kérdése is. Ahol nincs út, ott a termelők nem szállíthatnak az év bizonyos szakában.
A hajtóeröt, mozgatóerőt a közigazgatásnak kell adnia. A közigazgatás ebben a feladatkörben csak akkor teljesítheti hivatását, ha az egész területet uralja.
A szociális munkát irányító közigazgatásnak látnia kell, hogy mit lehet ezek közül a feladatok közül szervezéssel és mit lehet gazdasági eszközök igénybevételével megoldani. Feltétlenül pontosan uralnia kell a szociális munka területét a munkamegosztás szemponjából is, hogy az egyházra és a társadalomra váró munkarészt kioszthassa, elvégeztethesse.
Magasházy Béla
Legkisebb munkabérek megállapítása és a munkaviszony szabályozását elôíró törvény elökészítő apparátusának a tagja
Reitzer Bela (1911 - 1942) szociológus
Egyetemi évei alatt részt vett a Buday György vezette tanyai agrár --- settlement mozgalomban
1936 a Kereskedelmi és Iparkamara gyáripari és szociálpolitikai osztályára került
Fontosabb írásai: Ezer munkás a szabadidejéröl, A munkapiac helyzete a munkaközvetítés reformja elött
Matolcsy Mátyás (1905 — 1953)
Tudományos munkássága során föként a magyar mezögazdaság kérdéseivel foglakozott
Átfogó földreform programot dolgozott ki (1935)
Fontosabb írásai: A mezögazdasági munkanélküliség Magyarországon 1933, Agrárpolitikai feladatok 1938 .
Hilscher Rezsö (1890— 1957) szociálpolitikus
Elôször az újpesti városházán közigazgatási gyakornok, később jegyzô, majd helyettes közigazgatási tanácsos
l9l7-ben saját költségén ,,Szegényügy” címmel havi folyóiratot indít
1912-ben alakult Fôiskolai Szociális Telephez (settlement) hívják a néphivatal megszervezésére
hamarosan a Telep, a késôbbi Országos Szociálpolitikai Intézet adjunktusa lesz
Fontosabb munkái: Bevezetés a szociálpolitikába, A töke és a munka bérkéje
Erkhardt Tibor (1888 — 1972)
1956 elnöke az ,,Elsôsegély Magyarország” mozgalom szervező testületének
Fontosabb munkái: Javaslat a földbirtokmegoszlás rendezésére
Kerék Mihály (1902)
1932-1933-ban szociológiai vizsgálatot végzett gazdasági cselédek és mezögazdasági napszámosok körében.
írásainak homlokterébe egyre inkább a földreform ügye került.
Belsö munkatársa volt a Magyar Szemlének 1930 — 1944 között 9 könyvejelent meg
Legfontosabbak: Földbirtokpolitika 1934, Magyar földkérdés 1939, Magyar föld 1941
A 30-as évek végén, 40-es évek elején az ONCSA munkatársa lett mint szociális felügyelö
Esztergár Lajos (1894 — 1979) szociálpolitikus
Mint rendör került először kapcsolatba szociális problémákkal
A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szociális igazgatást tanított
Fontosabb munkái: A szociális kultára alakulása 1934., A szociális képzés története 1934., A szociális munka vázlata 1939.
Szaniszló József (1913)
A közjóléti szövetkezet alapjainak lerakása
Fontosabb müvei: A nemzetgazdaság központi szintü igazgatása 1986.,
Dr. Kiss István
A 20-as évek végén elsősorban Csongrád megye szociális problémái foglalkoztatták
A magyar tanyakérdésrôl publikált cikket, tanulmányokat
Faluszociológia és demográfiai kérdések
Fontosabb publikációi: Adalék a magyar tanyakérdéshez 1929., A kozigazgatás és az urbanizáció
Schuler Dezsö dr. (1881 — 1955) szociálpolitikus
Gyermekvédelmi és közjótékonysági ügyekkel foglalkozott
Legismertebb munkája: A hatósági nyílt szegénygondozás Budapesten 1933.,
Dr. Somogyi Ferenc
Fontosabb munkái: Családjog és ősiség (1938), Falukutatás (1938)
Magyary Zoltán (1888 — 1945)
Korának talán legismertebb közigazgatás tudományi szakembere volt
Legfontosabb munkái: A magyar állam költésvetési joga 1923., A közigazgatási vezérkar 1942., A magyar közigazgatás
Erökifejtésre csak az az egyén alkalnmas, akinek elsörendü szükségletei nem hiányoznak.
Az egyén a nincstelenségbôl kikerüljön, és a legégetöbb hiányok kielégítésén túl abba a helyzetbe jusson, hogy mint önálló egzisztencia a nemzeti vagyon, a nemzeti erő szaporításának alkotó tényezöjévé váljék.
A nemzet szempontjából a közösség szervezeti munkája, a közösség erejének megnövelése volt az elérendö cél.
A közösség az egyéneken épül fel, az egyének gazdasági helyzete, társadalmi szemlélete, nemzeti eszméje határozza meg az összesség fejlödési irányát. Amíg az egyén létfenntartásához szükséges elemek hiányával küzd, addig nem lehet tôle építô munkát várni.
A nemzeti érdekek szolgálatát ellátó szociálpolitikai koncepció hiányzott.
Ma már a szociális munka nem maradhat közjótékonyság szeretetköpönyege alatt.
Ugyanaz az egyén alanya a közigazgatásnak, az egyháznak és a társadalomnak is.
A szociális problémák csak módszeres munka keretében oldhatók meg.
A szociális munka felöleli az egész magyar életet, tehát a megoldások megkívánják, hogy a hozzákapcsolódó társadalmi rétegek és azok gazdasági helyzetét figyelembe vegyék.
A szociális munka mozgásban tartása az a céltudatos államhatalmi törekvés, amely a szociális helyzet megjavítására irányul.
Módszeres szociális munka tehát a problémák keletkezésénél kezdödik. A keletkezés során vissza kell menni a problémák kiindulási pontjához, végig kell kísérni a problémákat útjukon, és meg kell látni az összes következtményeket és hatásokat, melyek a problémák nyomán keletkeznek.
A megelőzési módokat fel kell ismerni, az azokhoz szukséges eszközök megválogatása a szociális munka egyik leglényegesebb feladata.
A megoldáshoz nem lehet hozzákezdeni, amíg az adatgyüjtés munkája nincs befejezve.
Az adatgyüjtés a népesedés és népmozgalom kérdéseim kívül akkor teljes, ha az élet korszerű tagozódásában felöleli az anya-és csecsemövédelem, gyermek, ifjú, felnöttek helyzetét.
Az adatgyüjtés teljes képét csak akkor lehet megszerezni, ha a gazdasági erö szerinti társadalmi rétegzôdésben végbemenô változások és magatartásuk vizsgálatára is kiterjed.
A szociális problémák felismerése, keletkezésük vizsgálata és az adatgyüjtés után veheti kezdetét a problémák leküzdésére irányuló munka, melyhez eszközök szükségesek. Mindenekelött életre kell hívni azt a szervezetet, amely a szétágazó szociális munka elvégzérsére alkalmas.
A közigazgatás megfelelö organizációjáról kell gondoskodni.
A községekben végrehajtandó szociális munkának megfelelö szervezettel kell rendelkeznie.
A szociális munka közigazgatási felad jelentkezik a végrehajtásban, javaslatkészítésben és a többi szervekkel való együttmüködés biztosításában.
A községek élete az egyén helyzetét tükrözi vissza.
A községekben jeletnkezö problémák megoldása csoportok szerint végzendő.
Külön csoportban kell tárgyalni a munkásokkal kapcsolatos problémákat.
A materiális (valóságos) helyzet megszilárdítása mellett külön feladat az egészségvédelem kérdése. Az egészségvédelem és a szociális problémák keletkezése egymással szoros kapcsolatban áll.
A szociális közigazgatási feladatkör a végrehajtáson túl felöleli a javaslatkészítés feladatát.
A javaslatkészítésen túlmenően meg kell szervezni az együttmüködést a szervezetek között.
A szociális munka megszervezésénél a közigazgatás feladata az egyház szociális munkájának bekapcsolása mellett a társadalom szociális munkájának megszervezése is. A társadalom a szociális munka egy részét társadalmi egyesületek alapján végzi.
Az organizáció mellett a szociális problémák megoldásának eszközei a közigazgatási jogszabályok.
A szociális problémák megoldásának eszközei között szerepelnek a morális eszközök. Ezek a felebaráti szeretet, társadalmi szolidaritás, nemzeti öntudat, faluközösségi öntudat, osztályöntudat megismerése.
Ahol az erkölcsi világnézet magas fokon áll, ott a feladatok legnagyobb részét megoldják különösebb külsô beavatkozás nélkül.
A szociális problémák megoldásához ismeretekre van szükség.
Szükség van a készségekre, amely a morális felfogásból táplálkozik, a készséget azonban ki kell egészíteni az ismeretek alkalmazásával, hogy az gyakorlatilag értékké alakulhasson.
Tehát szükség van az általános szociális kultárára, kell ismerni a társadalom szerkezetét, ezeken túlmenőleg nélkülözhetetlenek a szociális munkánál az általános gazdasági ismeretek, a szakismeretek, és végül ismerni kell a helyzetet és az egyént, az embert, akinek helyzetén a szociális munka segíteni akar.
A szociális munka legjelentösebb tényezôje a gazdasági eszközökben rejlik.
A szociális munkának egyik igen jelentös tényezôje a helyes tájékoztatás megszervezése, a munkák terüti mutatkozó különbségek kiegyenlítése, mert ez az egészséges és igazságos munkabér kialakításának erős támpontja.
A gazdasági eszközök között szerepel a telepítés kérdése. Az egészséges, kiegyensúlyozott társadalmi élet biztosítása érdekében szükséges annak a megállapítása, hogy vajon az egy földterületen élő lakosság a létfenntartáshoz szükségeseket azon a terüheten biztosítani tudja-e
A szociális problémák megoldásának eszközei között szerepel a közlekedés kérdése is. Ahol nincs út, ott a termelők nem szállíthatnak az év bizonyos szakában.
A hajtóeröt, mozgatóerőt a közigazgatásnak kell adnia. A közigazgatás ebben a feladatkörben csak akkor teljesítheti hivatását, ha az egész területet uralja.
A szociális munkát irányító közigazgatásnak látnia kell, hogy mit lehet ezek közül a feladatok közül szervezéssel és mit lehet gazdasági eszközök igénybevételével megoldani. Feltétlenül pontosan uralnia kell a szociális munka területét a munkamegosztás szemponjából is, hogy az egyházra és a társadalomra váró munkarészt kioszthassa, elvégeztethesse.
Magasházy Béla
Legkisebb munkabérek megállapítása és a munkaviszony szabályozását elôíró törvény elökészítő apparátusának a tagja
Reitzer Bela (1911 - 1942) szociológus
Egyetemi évei alatt részt vett a Buday György vezette tanyai agrár --- settlement mozgalomban
1936 a Kereskedelmi és Iparkamara gyáripari és szociálpolitikai osztályára került
Fontosabb írásai: Ezer munkás a szabadidejéröl, A munkapiac helyzete a munkaközvetítés reformja elött
Matolcsy Mátyás (1905 — 1953)
Tudományos munkássága során föként a magyar mezögazdaság kérdéseivel foglakozott
Átfogó földreform programot dolgozott ki (1935)
Fontosabb írásai: A mezögazdasági munkanélküliség Magyarországon 1933, Agrárpolitikai feladatok 1938 .
Hilscher Rezsö (1890— 1957) szociálpolitikus
Elôször az újpesti városházán közigazgatási gyakornok, később jegyzô, majd helyettes közigazgatási tanácsos
l9l7-ben saját költségén ,,Szegényügy” címmel havi folyóiratot indít
1912-ben alakult Fôiskolai Szociális Telephez (settlement) hívják a néphivatal megszervezésére
hamarosan a Telep, a késôbbi Országos Szociálpolitikai Intézet adjunktusa lesz
Fontosabb munkái: Bevezetés a szociálpolitikába, A töke és a munka bérkéje
Erkhardt Tibor (1888 — 1972)
1956 elnöke az ,,Elsôsegély Magyarország” mozgalom szervező testületének
Fontosabb munkái: Javaslat a földbirtokmegoszlás rendezésére
Kerék Mihály (1902)
1932-1933-ban szociológiai vizsgálatot végzett gazdasági cselédek és mezögazdasági napszámosok körében.
írásainak homlokterébe egyre inkább a földreform ügye került.
Belsö munkatársa volt a Magyar Szemlének 1930 — 1944 között 9 könyvejelent meg
Legfontosabbak: Földbirtokpolitika 1934, Magyar földkérdés 1939, Magyar föld 1941
A 30-as évek végén, 40-es évek elején az ONCSA munkatársa lett mint szociális felügyelö
Esztergár Lajos (1894 — 1979) szociálpolitikus
Mint rendör került először kapcsolatba szociális problémákkal
A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen szociális igazgatást tanított
Fontosabb munkái: A szociális kultára alakulása 1934., A szociális képzés története 1934., A szociális munka vázlata 1939.
Szaniszló József (1913)
A közjóléti szövetkezet alapjainak lerakása
Fontosabb müvei: A nemzetgazdaság központi szintü igazgatása 1986.,
Dr. Kiss István
A 20-as évek végén elsősorban Csongrád megye szociális problémái foglalkoztatták
A magyar tanyakérdésrôl publikált cikket, tanulmányokat
Faluszociológia és demográfiai kérdések
Fontosabb publikációi: Adalék a magyar tanyakérdéshez 1929., A kozigazgatás és az urbanizáció
Schuler Dezsö dr. (1881 — 1955) szociálpolitikus
Gyermekvédelmi és közjótékonysági ügyekkel foglalkozott
Legismertebb munkája: A hatósági nyílt szegénygondozás Budapesten 1933.,
Dr. Somogyi Ferenc
Fontosabb munkái: Családjog és ősiség (1938), Falukutatás (1938)
Magyary Zoltán (1888 — 1945)
Korának talán legismertebb közigazgatás tudományi szakembere volt
Legfontosabb munkái: A magyar állam költésvetési joga 1923., A közigazgatási vezérkar 1942., A magyar közigazgatás
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)